Tavaly novemberben volt egy Facebook-postom, amiben azon szörnyülködtem, hogy egy átlagos magyar havi 500 forintot költ oktatásra. Erre kaptam egy választ az egyik ismerősömtől, hogy “mivel minden fent van az interneten, ő onnan mindent megtanul autodidakta módon”.
Elgondolkoztam, hogy mi előnyük származnak a tanítványaimnak abból, hogy nem autodidakta módon tanulnak. A következőkre jutottam:
A rövid válasz az lenne, hogy nagyon.
A hosszabb válasz pedig az, hogy a Magyarországon betöltetlen informatikus állások száma egy egyre növekvő szám. 2014-ben még a 10.000-es számot emlegettem, majd 2015-ben áttértem a 12.000-20.000 főre. Most, hogy kerestem az információ alapjául szolgáló cikk hivatkozását, egy még nagyobb számra bukkantam: 22.000 (A HVG cikke itt olvasható).
Az EU-ra pedig egy nagyobb, 900.000 – 1.000.000 közötti számot tudok.
Tegyük fel, hogy a Javát már megtanultuk (ami egy jó döntés szerintem, mert viszonylag egyszerű, tiszta programozási nyelv, amiben lehet a lényegre koncentrálni, ráadásul még elterjedt is).
A tudásunk birtokában elhatározzuk (vagy a cégünknél elhatároztatják velünk 🙂 ), hogy egy másik programozási nyelven kezdünk el programozni.
Kezdhetjük elölről a tanulást?
Manapság a csapból is az folyik, hogy az informatika rohamléptekben fejlődik: évente akár többször is új készülékeket, új szoftververziókat jelentenek be, melyek gyorsabbak, jobbak, mint régebbi társaik. Néha az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, melyik végén fogjon hozzá ahhoz, hogy legalább egy-egy területen megpróbáljon a haladással lépést tartani. És még akkor sem egyszerű, rengeteg tanulást igényel ez a törekvés.
A Windows 10-es verzióját 2015-ben adták ki, az előző 8-as verzió kiadása 2012. október, a nagysikerű Windows 7 pedig 2009-es.
Hogy lehet ezzel lépést tartani?